Egy korábbi bejegyzésben már kifejtettem azt, hogy hogyan is kell borsót termeszteni így erről most nem kívánnék több szót ejteni, de miközben a második növény nevezetesen a vöröshagyma  termesztés technológiáját dolgoztam ki részletesen akkor sejlett fel bennem a gondolat, hogy minden növény mellett legalább annyit lehet beszélni a belőlük élő kártevőkről.

Mert a kert és a kerti tevékenység, szerves, elengedhetetlen része ez is főleg így bio termesztésben.

Meglehetősen bosszantó tud lenni az a helyzet mikor hosszú hónapok munkájának az eredménye nem más minthogy jön egy rovar ami learatná a babérokat. És sajnos ez azért megesik bármennyire is bosszantó, én például minden esetben fel kell, hogy lépjek a káposztafélék megmentése érdekében mert leszüretelnék előlem, de erről majd később.

Az első kidolgozandó növény nem más mint a: Borsó 

Azt hiszem ennek a képnek a látványától mindenkinek összefut a szájában a nyál. Ezért dolgozunk, de nem csak mi állunk sorban érte.

Ez a kép elég jól mutatja azt, hogy mikor milyen betegségre kell illetve lehet számítani, megjegyezném, én személy szerint a borsómban nagyon kevés kártétellel találkoztam a pályafutásom alatt szerencsére. 

Lisztharmat:

Én személy szerint még nem találkoztam vele legalábbis borsón, de azért érdemes lehet számolni vele mert előfordulhat és nem is kell hozzá túl sok dolog együttállása, mivel alapvetően gombáról van szó így a következő dolgok kellenek a kialakulásához:

• a megszokottnál csapadékosabb időjárás, vagy túlöntözés
• meleg idő a gombák szaporodásának megfelelő hőmérséklet
• esetenként elég lehet az is ha nem megfelelő a terület szellőzése tehát túl sűrű az állomány vagy annak levélzete

kinézetre a lisztharmat olyan mintha poros foltok jelennének meg a növényen.

Bár ezen a képen éppen egy tök levele látható de mintaként mindenképpen megállja a helyét.

Védekezés:

Alapvetően túl nagy kárt nem tud okozni csak abban az esetben ha teljesen ellepi a növényt mert akkor már a fotoszintézist is akadályozza.

A megjelenés után a fertőzött részeket el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

Peronoszpóra:

Szintén a gombabetegségek díszes táborát növeli, a szőlőből lehet ismerős ott egy nagyon veszedelmes betegség, a szőlészek rettegett ellenfele, sosem találkoztam vele a kiskertemben.

Kinézetre hasonló mint a lisztharmat azzal  a különbséggel hogy ez a növényt is megtámadja, így ajánlatos lehet az egész fertőzött növényt eltávolítani.

A szaporítóképletek az esetek többségében már a magokkal az állományba kerülnek.

Bagolylepke:

Ez az apróság nem igen válogat minden földi jóban megtalálja a maga számításait.

Vizsgálatok alkalmával még a zöldséges standon az őszi barackon is találtak petéket.

Túlzott térnyerése és elszaporodása esetén a kártétele illetve a hernyóinak a kártétele lehet akár 40 %-os is.

Május közepén kezdi a rajzását tehát annyira nem jellemző a kiskerti borsótermesztésben.

De olykor olykor azért lehet találkozni velük.

Borsózsizsik:

4-6 mm nagyságú tojásdad alakú fekete bogár, petéit közvetlenül a borsóra rakja és egy hét után kelnek ki a kukacok akik ezt követően berágják magukat a magokhoz és ott fejlődnek tovább.

Az ő kártételükkel már lehet találkozni a borsó kifejtése közben talált lyukas szemek személyében, ezeket a szemeket érdemes eltávolítani fejtés közben.

Túl nagy kártételük kiskertben nincsen mert kifejlődésük előtt már leszedjük a borsót.

Borsóormányos:

A talajban áttelelő rovar, a borsó fejlődése idején jön ki a talajból és annak friss hajtásait és virágját rágja meg, majd belefúrja magát a hüvelybe ahova 3-4 petét rak be, ezek két hét alatt teljesen elfogyasztják a szemeket csak az ürüléküket hátrahagyva, ezt követően kirágják magukat és a talajba költöznek, nem nagyon jellemző a kártételük mert a talajforgatással jól tizedelhető az állomány, plusz nem nagyon van két hete a borsóban kifejlődni kiskerti termesztés esetén.

Ezek lettek volna a borsó legjellemzőbb kártevői, szerencsére kiskertekben nem túl jellemző a megjelenésük és a kártételük, ráadásul permetezés nélkül legyőzhetőek.