15 m2 nem túl nagy felület azt gondolom minden egyes udvarban ki lehet ekkora területet jelölni arra, hogy kiskertként funkcionáljon.

Első gondolatként azon töprengenék el, hogy tulajdonképpen egy szép pázsit kezelése sem kerül kevesebb időbe, energiába. Ugyanis ha figyelembe vesszük azt, hogy a nyár folyamán az öntözés elengedhetetlen mert anélkül nincs illetve nem lesz sohasem szép a füvünk, ha öntözzük akkor azt gondolom legalább hetente nyírni kell, ami köztünk szólva sem kis munka.

Díszkertre nem gondolom, hogy érdemes lenne szót fecsérelni, mert tökéletesen megegyezik a munkaszükséglet a kiskert munka igényével! Semmivel sem kevesebb.

Viszont itt a kiskert mellett szól az érték teremtés. És nem is pénzügyi értékről beszélek, hanem az eszmei értékről, és önmagában arról, hogy az ember egy kiskertben életét teremt, hiszen abból a kis magocskából a mi kezünk munkájának a gyümölcseként lesz egy növényke.

Nem beszélve arról mekkora öröm a gyerekeket látni, hogy mennyire szeretik, mennyire szeretnék a kertben lenni a növényekkel foglalkozni, ültetni veteményezni.

Ezek lennének az alapvetéseim, hogy miért is érdemes kísértet kialakítás egy udvarban.

2018-ban csinálok is egy ekkora kertet a területemen, mintegy imitálandó, azt mennyi munka és termés is várható ezen a területen.

Én a magam részéről egy 5x3 méteres táblát fogok kialakítás de ettől el lehet térni, a lehetőségekhez igazítható a projekt teljes mértékben. A leírás és a fogások minden körülmények között használhatóak.

Ebben a leírásban bemutatóm majd azt hogy én milyen módon szoktam a kertben veteményezni, milyen társításokat egymást követés szoktam alkalmazni, és természetesen tavasztól ezeket erre a kiskert méretre is át kalibrálom.

Engem személy szerint mindig az motivált és mozgatott, hogy minél kevesebb területet hagyják szabadon „parlagon”.

Optimális tervekkel ezek a területek minimálisra csökkenthetőek. Olvastam egy cikket ami ezzel foglalkozott valamikor korábban, de ott nem valós termelési adatok hanem el árt termelési adatok szerepeltek, ami messze nem fedi a valóságot!

Előre leszögezném én teljesen amennyire csak lehet bio termesztésben gondolkodom, mert úgy vagyok vele, hogy ha ugyan azt a minőséget csinálom mint a bolti akkor azért nem dolgozom, inkább meg veszem. Ennek pont az a lényege, hogy jobb minőséget állítsunk elő mint a nagyüzem.

Ha csak annyit tudunk mint a Tesco akkor vegyük meg ott.

De bár nem lesz annyi termésünk, nem lesz esetleg annyira szép ami otthon terem, na de az íze az egészen más, a két paradicsom összehasonlíthatatlan.

Olyan mértékű a különbség mintha nem egy ligában lennének.

De azt gondolom akkor rátérhetünk a lényeges részekre nevezetesen a vetési naptárral.

A kerti munkák népszerű kifejezéssel ősszel kezdődnek a szántással.

Persze veteményezni is lehet a hagymafélék már ekkor elduggathatók.

Könnyűszerrel áttelelnek.

De a valódi munkák kora tavasszal kezdődnek, az őszi szántás ekkora területén ásás után, természetesen reménykedünk a téli fagyok an, ami segíti a rögös aprítását. De akár volt fagy akár nem tavasszal én minden esetben a talaj porhanyításával kezdem, ahogy azt egyszer a kis keresztlányomnak magyaráztam ezzel csinálunk a magoknak pihe puha ágyikót.

Nem szoktam az egész területet átdolgozni, csak az éppen aktuálisan szükségest, de ekkora területén ha nincs saját rotációs kapánk akkor egyszerre is meglehet csinálni!

Mikor már kellően porhanyós a talaj, amivel nem szabad spórolni, arra kell törekedni, hogy minél jobban érjük el a növények számára ideális állapotot.

Március:

A vetési sorát márciusban a szabadidőm és az időjárás függvényében lehetőség szerint hó elején a borsóval és a hagymával szoktam kezdeni. Minél korábban el szoktam veteményezni a fejes salátát is mert ha magasabb a napi hőmérséklet akkor azonnal felszokott magzani.

Ebben a hónapban ültettem el a spenótot is mert ő is meglehetősen hidegtűrő. A spenóttal amúgy a tetvek miatt sietek mert amint elkezdenek rajzani nálam mindig meglep a spenótot.

Ekkor mehet a földbe a hónapos retek is, ahol szinté a kései vetés felmagzásba fut.

Igazából ezeket a mindet már februárban is veteményezni de én úgy szoktam lenni nem hajt a tatár. Márciusban már biztosan jobb az időjárás. Mind dolgozni menni pedig a növényeknek.

Április:

Április hónap közepe tájékán szoktam elveteményezni a káposztaféléket, fejes káposzta, kelkáposzta, kelbimbó, karalábé. Mindegyikből lehet venni palántát is, de gyönyörűen bérek magról is így azt gondolom felesleges.

Ezeket április közepén szoktam élvezni.

A hó elején nálam földbe kerül a sárgarépa is sőt sokszor már március végén is. Sokáig bakháton termesztettem de mára elhagyatott nekünk nagyon jó homokos a találjunk így kellően meglazítva ebben is megnő, ha pedig kötött agyagos a talaj otthon, akkor meg így se úgyse nő meg szépre. Sárgarépából mindig két fajtát szoktam ültetni, rövid tenyészidejűt meg hosszú tenyészidelyűt, egyiket nyári fogyasztásra a másikat lerakása.

Burgonyát is ebben a hónapban kell elültetni de én nem szoktam, mindig veszek inkább egy egy zsákkal, sajnos a krumplibogár elleni harcot nem lehet megnyerése így aztán bele se megyek.

Ebben a hónapban kell a talajba kerülnie a kukorica magoknak is.

Sőt én ekkor szoktam palántázni is, nevezetesen, cukkínit, uborkát 10.-e környékén szoktam veteményezni és egy hónap alatt kiültethetőek, ami jó mert a fagyosszentek után kiültetve nagyon gyorsan termést hoznak, és túl sok macera sincs velük.

Május:

Ez már igazán aktív sok munkát igénylő hónap, eddigre a gyomflóra is teljes támadás a lendül pláne egy frissen feltört területen. Azt hiszem a gyomok megérnének majd külön történetet.

Ebben a hónapban ültetünk minden meleg kedvelő növényt, csak felsorolás szerűen magról vetjük a babot, uborkát cukkínit és az összes tökfélét, palántáról a paradicsomot, paprikát, én ekkor szoktam a zeller palántát is elültetni.

Paprikát és paradicsomot egy évet leszámítva mindig megveszem, nagyon melós palántát nevelni belőlük, és ráadásul nem is lesznek olyan szépek minden igyekeztünk ellenére, a legjobb esetben is öt tíz hét a párkányon. Ezért aztán én mindig megveszem őket, ismerek itt helyi gazdát aki nagyüzemileg állít elő palántát, és le a kalappal előttük igényes környezetben igazi szakértelemmel dolgoznak.

De minden piacon lehet venni egy egy őstermelőtől.

Május első hetében szoktam a magokat veteményezni, és a fagyosszenteket követően az utolsó héten pedig elültetni a palántákat.

A magokat azért szoktam előbb elültetni mert alapvetően így kevesebb az egyszeri munka, és akkora fagyok már nem lesznek úgysem, hogy 5-6 cm mélyen bajuk legyen, 20.-a után pedig már úgyis kicsíráznak.

Az első körös veteményezés itt ér véget, de a munkák java majd most kezdődik, hiszen lassan megkezdődik a szüret dömping,

A borsó folyamatosan szedhető, június végén szoktam a hagymát is felszedett addigra kijön a borsó is a helyéről, ezekre a megüresedett területekre szoktam télikáposztát ültetni.

Palánta formában de én magam palántázom, május közepén és szabadtéren semmi bajuk nem lesz már, sokkal több munkát sem ró az emberre.

Folyamatos a kapálás ebben az időszakban, de már van korai sárgarépa is fehérrépa is, karalábé is,

Még egy kis újravetést szoktam minden évben véghez vinni, a feljövő nyári káposzta helyére ami megy a vegyes savanyúságba, szoktam augusztusban borsót vetni, ezt már csak inkább a gyerekek kedvéért hogy legyen ősszel is egy kis friss borsó.